BÉKÉS KARÁCSONYT

Kedves barátaim, ismerőseim!

Mindannyiótoknak békés karácsonyt kívánok!

A Mercedes gyár sikere a kecskeméti önkormányzat támogatásának is köszönhető

A kecskeméti Mercedes-Benz gyár igazgatója az MTI-nek adott exkluzív interjú keretében beszélt a kecskeméti Mercedes-Benz gyár sikertörténetéről.

"Nagyon örülök az elmúlt napok kedvező gazdasági mutatószámainak, mint ahogyan annak is, hogy a kecskeméti gyárunkkal hozzájárulunk a magyar gazdaság növekedéséhez" - mondta a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Tovább a cikkre.

100 Tagú Cigányzenekar Kecskeméten

100 TAGÚ CIGÁNYZENEKAR Sztárzenekarának

Ünnepi Koncertje

2013-12-27 19:00, Péntek

Kecskemét - Kulturális és Konferencia Központ

December 27-én, pénteken, a világhírű, Magyar Örökség-díjas 100 Tagú Cigányzenekar sztárzenekara ad első ízben koncertet Kecskemét városában. A sztárzenekar az együttes többszörösen kitüntettet és elismerésekben részesített, legkiválóbb muzsikusait vonultatja fel, többek között Buffó Rigó Sándort és Lendvai Csócsi József főprímást, Ökrös Oszkárt a “cimbalom Paganinijét”, illetve a kiváló klarinét szólistát, Puporka Andrást. A maga nemében páratlan kulturális csemegének számító esemény két felvonásban kerül megrendezésre. Az est által kínált felejthetetlen élményt gazdagítja két neves és méltán közkedvelt nóta énekes, mint a rendezvény vendégművészei, Bordás Cecília és Fejős Jenő!

A műsorvezető szerepét Pölös János, a Hunyadi János Általános Iskola igazgatója (Kecskemét) vállalta magára.

A helyszín korlátozott befogadóképessége miatt, a jegyeket ajánlott időben megvásárolni! Mindenkinek felejthetetlen, felhőtlen szórakozást kívánunk! - írja a KultúrÁlom honlapja

jegyár 7.990 Ft

jegyelővétel   Jegyek korlátozott számban kaphatóak:

A kulturális központ jegypénztárában

(6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 1. telefon: 76/503-880) munkanapokon 14-19 óra között

valamint a Malom információs pultjánál.

Online jegyrendelés: http://www.efmk.hu/node/5631

kapunyitás     18:30

műsorkezdés 19:00

további info   100 TagúCigányzenekar weboldala

100 Tagú Cigányzenekar facebook oldala

Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ weboldala

Kecskeméti Kulturális és konferencia központ facebook oldala

KulturÁlom Projekt facebook oldala

Ha érdekes volt számodra az írás, akkor tedd fel a közösségi oldalakra, ha nem, írj véleményt!

A SZABADSÁG NAPJA (2013. okt. 23.)

Ott voltunk a szabadságra, békességre, saját nemzetre vágyó magyar emberek ünnepén.

A miniszterelnök szerint Magyarország közeledik a valódi felszabadulás és a mindennapi szabadság felé. Orbán Viktor ünnepi beszédében azt mondta, kormánya a magyarok és a magyar szabadság érdekében hozott döntéseket; vitákat és összetűzéseket vállaltak, és sorra megnyerték őket. Közeledünk a valódi felszabadulás, a mindennapi szabadságunk felé – fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor nyomatékosította, a jelenlegi kormánytöbbség és támogatói nem dugják homokba a fejüket, hiszen „látjuk, hogy megint szervezkednek, fenekednek, hamisítanak, és megint idegenekkel szövetkeznek”. A kabinet le fogja leplezni az összes hazugságot, hamisítást és az újabb trükkök százait – jelentette ki, majd köszönetet mondott a Békemenetnek – amelynek résztvevői a mostani nemzeti ünnepen is felvonultak – a „gyarmatosítási kísérlet” visszaveréséért. (mno)

„Vagy felszabadítjuk magunkat, vagy nem leszünk szabadok”

Orbán Viktor

Tovább a fotóalbumhoz

"Ha ember kell a gátra, akkor nekünk fideszeseknek ott a helyünk"

"Ha ember kell a gátra, akkor nekünk fideszeseknek ott a helyük"
Orbán Viktor

"Magyarország nem hagyja magát, nem vagyunk, és nem leszünk Európa szolgái. Nem vagyunk, és nem leszünk sem a bankok, sem a nagyvállalatok szolgái!"

FIDESZ 25. kongresszusa

A bársonyszékért küzdő ellenzék nagymoguljai

Figyelem a politikai eseményeket. A kormány teszi a dolgát. Azokat a folyamatokat vitte most végbe az elmúlt években, amit a rendszerváltáskor kellett volna megtenni. E mellett korrigálnia kellett az elmúlt évtizedek hibás politikai és gazdaságpolitikai döntéseit is. Ez óriási munka volt. Mélyen kellett belenyúlni a rendszerbe, ami igen sok konfliktus helyzetet teremtett, de nem azért, mert az ellenfelek (kintiek és bentiek) a demokráciát féltették volna - habár ez folyt a politikai vízcsapjukból - hanem azért, mert legfőképp gazdasági hatalmi hálózatuk meggyengítését féltették. Azt a gazdasági hatalmi hálózatot, amelyben az érdekkapcsolatok szorosan összenőttek a külföldi nemzetközi nagytőkések és a magyarországi volt kommunista hatalmi rendszerből kisarjadzó saját érdeküket és vagyonukat ápolgató hatalmi körökkel. Az ellenzéki nagymogulok közül kettő - Bajnai és Gyurcsány - életfilozófiája e gondolatvilág köré csoportosul. Bárhogy viselkednek, bármilyen eszközöket vetnek be, ezen gazdasági érdekkapcsolatok visszaállítása a céljuk, teljesen független attól, hogy a mostani gazdasági helyzetben mit kíván az ország és népe.
A cikk erre is rávilágít.
Ott vagy még Mesterházy aki a fenti két üzleti hiénától e tekintetben messze áll, de fiatalsága és politikai tapasztalatlansága miatt rafináltsága messze van még a többiektől. Csapata katasztrofális, mert ugyan az a garnitúra, amely hű alattvalóként támogatta a gyurcsányi kormány ámokfutását.

Az ellenzék zsákutcája - Gyurcsány, Bajnai, Mesterházy

Csak megjegyzem, a kormánynak olyan mélyen kellett belenyúlni a rendszerbe (pl.: Alkotmány) amely gyakorlatilag megfelel egy jó mély alapokkal induló házépítésnek.
Ha valaki már épített házat az nagyon jól tudja, milyen sok probléma övezi az építkezést. Ha nem, vagy késve jön a tégla, bosszús az ember. Ha az országépítéskor állandó szembenállással, akadályokkal találja magát szembe a kormány, nehéz az építkezés. Pedig a házba csak akkor lehet beköltözni, ha az felépült. Használni, élni benne és dolgozni csak ekkor lehet.
Vagyis, ha az ellenzék külső segítséggel, állandóan akadályozza, megtorpedózza az ország mihamarabbi felépülését - tegyük hozzá, hogy hatalmi, ráadásul gazdasághatalmi érdekeik felvirágoztatása miatt ők rombolták le - azt kizárólag az ország fogja megsínyleni.

Amiről keveset beszélnek

Az alábbi címmel jelent meg egy írás a sonyó blogon. Elolvastam és arra a megállapításra jutottam, hogy az egész cikket átitató irónia mellett, sajnos a valóssággal is megismertet.
Szomorúan vettem tudomásul, az írás olyan valós eseményeket közöl a román-magyar vb selejtező bukaresti mérkőzésről, (remélhetőleg azok, ugyanis tényekkel támasztja alá) amely a román társadalomban egyébként is alvó tűzként jelen lévő nacionalista eszmék durva felszínre kerülését mutatja be. A románok győzelmük érdekében szó szerint előhúzták a nacionalista kártyát.
A román-magyar meccs utáni román-török, román részről történő levezénylése ezt még jobban megerősítette. Ott ugyanis nem volt semmi politikai felhangja román részről a mérkőzésnek. Sport részről ugyan lehetett volna valami előzetes a győzelem érdekében, de erről az oldalról sem volt semmi. Az addig diadalittas románok, csúfos vereséget szenvedtek. A törökök ünnepeltek, ugyanis 88 évig nem sikerült ez megtenniük. Győzelmüket az is felértékeli, hogy a románok hazai pályán, képtelenek voltak gólt lőni.

A román barátság téveszthetetlen jelei

Leszögezhetjük, hogy a románok - amit a cikk is pedzeget - erőteljes, sportetikai szempontból is elítélendő politikai nyomás alá helyezték a magyarok elleni mérkőzést. A román nacionalizmus jelenléte emberfeletti erőket mozgatott meg a hazai csapatnál, míg nálunk teljes letargiát okozott.

Kérdés az, hogy a FIFA milyen lépéseket fog tenni. Mert tennie kéne, de nagyon!

Fejlemények:
Zárt kapus büntetést kaphat a román labdarúgó-válogatott a múlt pénteki bukaresti vb-selejtezőn skandált magyarellenes rigmusokért.

Az eljárást a FIFA kezdeményezte, miután a szervezet megfigyelője jelentésében azt írja, a hazaiak folyamatosan idegengyűlölő jelszavakat skandáltak. 

Mivel a románokat a Hollandok elleni meccsen kifeszített magyarellenes molinóért már megbírságolták, ezért elképzelhető, hogy a csapat Észtország elleni mérkőzését zárt kapuk mögött fogják lejátszani. (hírtv)

Az ominózus román transzparens a március 26-i mérkőzésen Amszterdambanromán válogatott, magyar válogatott, vb selejtező, sport, labdarúgás

Egyszerűen fogalmazva, Alföldinek szabad, a Fradi szurkolóknak nem. Ez abból a szempontból felháborító, hogy a kultúra és a művészetek mögé bújva, annak határai feszegetve, - mert ugye itt lehet - órákon át cseszegethet másokat a rendező, nyíltan és provokatív módon.

Quod licet Jovi, non licet bovi?

Én nem értem Alföldit. 

"Alföldi művészi tevékenysége eltévedt. Kilépett medréből, mint néhány hónappal ezelőtt a zabolátlan Duna. Eltévelyedése nem ismer könyörületet, kíméletlenül csap a néző arcába, tudatába ugyan úgy, mint a gátakat áttörő megfékezhetetlen vízfolyam. Alföldi ravasz, mint a róka. A kultúra álarca mögé bújik. Ezért meg gyenge."

Alföldi az „István a Királlyal” kihúzta a gyufát

Mi a fenének provokál? Kell ez most az országnak? 

Érdekes okfejtést taglal a sonyo.blog.hu.

Basescunál elgurult a Cavinton

Az örökös román-magyar vitára Basescu még rátett egy lapáttal. Mint államfő túllépett saját protokoll világán és szó szerint ceausescui modorral rácsapott az asztalra. Olvasva az írást, a román politika kapcsán sok minden eszembe jutott, de leginkább a következő: Más szemében a szálkát megleli, de sajátjában a gerendát feledi.

Elkezdődött a határon túli magyarok választási regisztrációja

Elkezdődött a határon túli magyarok választási regisztrációja. Az ehhez szükséges dokumentumokat a Nemzeti Választási Iroda már elküldte azoknak a kettős állampolgároknak, akik esküt tettek. Nemcsak levélben, hanem november elsejétől online is regisztrálhatnak azok, akik kérik felvételüket a névjegyzékbe.

TÁJÉKOZTATÓ a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelembenyújtásával kapcsolatos tudnivalókról.

NÉVJEGYZÉKBE VÉTELI KÉRELEM a magyarországi lakcímmel nemrendelkező választópolgárok számára.

Szlovákiába, Ukrajnába vagy Ausztriába nem ment levél, hiszen mindhárom ország tiltja a kettős állampolgárságot. Azok az ott élő magyarok, akik mégis felvették a magyar állampolgárságot, a médiából tájékozódhatnak a választási regisztrációról.

Nem tanácsos a külhoni magyaroknak az utolsó pillanatra hagyniuk a választási regisztrációt, mert előfordulhat, hogy nem jutnak szavazólaphoz – mondta a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.

Választás, 2014. évi parlamenti választások, külföldi magyar állampolgár, regisztráció, Nemzeti Választási Iroda, választójog, nemzetpolitika, külképviseletek

Ausztriai utazásunk - Lammerklamm (Salzburgerland) II.

A lammerklammi túránk során egészen a víz közelébe is lemerészkedtünk. Az igen gyors folyású, vadvízi sportoknak is kedvező, bővizű, igen hideg patak partján kavicsokból készített alkotásokat találtunk. Nagy türelem és alkalmas kavicsok keresgélése szükséges egy-egy szobor megalkotásához.

A patakkal nagyjából párhuzamosan húzódó országút mentén, parkolásra alkalmas helyen kis csapatok készülődtek a vadvízi evezéshez.

Újabb stratégiai megállapodás kötött a magyar kormány

Stratégiai megállapodást kötött a magyar kormány és a magyarországi Bosch-csoport szerdán a nemzetközi cég magyarországi új központja első épületének átadási ünnepségén, Budapesten.

EGYRE TÖBB A POZITÍV HÍR

Saját lábára áll Magyarország.

Megszűnik az IMF irodája Budapesten

Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a mai napon kezdeményezte Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója részére küldött levelében az IMF budapesti irodájának bezárását.

Magyar Nemzeti Bank

Dear Managing Director

Magyarország végtörleszt a Nemzetközi Valutaalap felé

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter július 25-én levélben jelezte Mr. Reza Moghadam, a Nemzetközi Valutaalap igazgatója felé, hogy Magyarország még annak esedékessége előtt, 2013. augusztus 12-ig vissza kívánja fizetni 2008-ban felvett IMF hitelét.

Nemzetgazdasági Minisztérium

Az MNB is előtörleszt

A Magyar Nemzeti Bank igazgatósága úgy döntött, hogy az MNB által felvett, kis összegű fennmaradó IMF-hiteltartozást előtörleszti a kormány hasonló lépésével párhuzamosan - tájékoztatta az MNB sajtóosztálya hétfőn az MTI-t.

Napi Gazdaság

A második negyedévben már nőtt a magyar GDP

Másfél év óta először éves összevetésben is növekedhetett a magyar gazdaság teljesítménye a második negyedévben, vélik a Capital Economics elemzői.

Menedzsment Fórum

A 2008 körüli gazdasági válság melynek még nem értünk a végére, az akkori világgazdasági rendszer alapjaira mondott egyértelműen nemet. Aki hamarabb lép a reformok útjára, ami merőben más gondolatmenetet kíván, az kerül előnybe. Magyarország erre az útra lépett.


befektetői bizalom, korrekt gazdaságpolitika, saját lábára áll Magyarország, multicégek bíznak Magyarországban, jó a befektetői bizalom, Bogdándy, Bogdandy, Bogdándi, IMF, magyar GDP, 

Ausztriai utazásunk - Hallstatt

Hallstatt ausztriai barokk kisváros, melynek neve a kelta hagyományok szerint „a só helye”, lakosainak száma 1 000 fő, ami a hely szűke miatt lényegében évek óta nem is változik. Különleges ékszere a festői természeti környezetén kívül a gótikus templom.

Ausztriai utazásunk - Lammerklamm (Salzburgerland)

Valami nem működött

A nemzetközi porondon szereplő futball-klubcsapataink történelmet írtak azzal, hogy ilyen gyorsan még nem estek ki. Ez legelőször a Győrnek sikerült, melyre Tarsoly szankciókat is előtérbe helyezett.

Médiamogulok titkos terve a kormány ellen

Beindulni látszik a baloldali gépezet.

Szabadon értelmezett hírekkel operáló hírműsort indít augusztus 20-án a Story4. A csatornát birtokló médiakonzorcium, a Sanoma Media Budapest azonban vélhetően riportnak álcázott kormányellenes műsorokat sugároz majd. Az MNO úgy tudja, mindezt a – tervezett – reklámadó miatt erőlteti a remek baloldali kapcsolatokkal bíró Szabó György Sanoma-vezér.

Szerintem igaza van

Tarsoly Csaba, a Győri ETO tulajdonosa kifakadt a magyar bajnoknak az izraeli Maccabi Tel-Aviv elleni Bajnokok Ligája-selejtezőn mutatott gyenge teljesítménye miatt, és állítja, következményei lesznek a „gyalázatos produkciónak".

Osztrák minta

Bár pihenni és kikapcsolódni mentünk Annabergbe (Salzburgerland), túl sok időt nem fordítottunk erre. Hat órakor keltem. Annyira lehűlt a levegő, hogy az ablakban meglátszott a leheletem. A hotelből kinézve egy tejeskocsit vettem észre.

Az a szép, hogy művészt láthattam

Salzburgban sétálva a közelgő fesztivál hangulatát idézte azaz "utcazenész", aki a Szent Rupert Székesegyház előtt mesteri (klasszikus) gitármuzsikával lepte meg az arra járókat.
Rövid videó a gitármuzsikáról.

Hallgattam volna hosszabb ideig is, de az idegenvezető - aki családunknak óriási lelkesedéssel mutatta be a várost, melyet utólag is köszönünk - a székesegyházról tartott beszámolót.

A Tavares jelentés összehangolt baloldali támadás Magyarország ellen

Alig néhány perccel a Tavares-jelentés elfogadása után az Európai Néppárt alelnöke, Manfred Weber nyilatkozatban utasította el a dokumentumot, és kiállt a magyar kormány mellett.

Kezd omlani a Tavares jelentés fala

Egyre több olyan EU képviselői nyilatkozat kerül napvilágra, amely célzott Magyarország elleni támadásnak véli a Tavares jelentés elfogadását az Európai Parlamentben. Mindezt nyíltan az EU szocialisták akciójaként fogják fel.

Rá kellene jönni

Az elégedetlenkedőknek üzenem. Magyarország stabilitása, megerősödése, gazdaságának saját erejéből történő megszilárdítása, külpolitikai szempontból pozícióerősödéshez is vezet.

Szerintem kellene

Óriásit tett a magyar árvíz idején. A feladat súlyának megfelelően állt hozzá a kormánypolitika is. Írtam már erről, de most egy másik, eddig nem tapasztalt változásról szeretnék néhány gondolatot megosztani, mégpedig egy új kommunikációs formáról az Árvízvédelmi Rádióról (Árvíz FM).

ÁRVÍZI GONDOLATOK

Minden eddiginél nagyobb, az elmúlt évszázadok legmagasabb dunai árhullámát védekezte ki Magyarország. Az a példátlan összefogás, amely megjelent a gátakon, olyan megnyilvánulásként is felfogható, hogy az embereknek elegük lett az elmúlt évtizedekre jellemző, sőt magyar betegségként is mondott széthúzásból, pesszimizmusból, egymás bajával szembeni érdektelenségből, az "úgy se lesz jobból".

Példamutató Kecskemét önkormányzatának hozzáállása az árvízi helyzethez

Mint kecskeméti lakos példamutatónak érzem a város önkormányzatának felajánlását. A mostani helyzetben az összefogás, a bajba jutottak segítése lelkileg is nagy erőt adhat azoknak, akiknek veszélyben van vagyonuk, de azoknak is akik napok óta fáradhatatlanul dolgoznak a gátakon.

Karsai szerint Bajnai tudott az aktákról

Léteznek titkos Hajdú-Bét-dossziék, amelyekről Bajnai Gordon is tudott – mondta a Magyar Nemzetnek Karsai József. Ám a volt szocialista politikus ezek tartalmát nem fedte fel.

KIEMELVE - Bírák, államügyészek nyugdíjazása

Mit mond Rupert Scholz német alkotmányjogász erről:

"Magyarországon olyan átmeneti döntést hoztak, hogy az államügyészeket és bírákat 65 éves korban éppúgy nyugdíjazni kell, mint bárki mást. Nos, ezzel különböző posztkommunista államügyészek és bírák nem értettek egyet, mert a kommunista alkotmány semmilyen nyugdíj korhatárt nem írt elő. Tovább akartak maradni és tiltakoztak az EU-nál. Ezután az EU közbelépett ezen kommunista államügyészek és bírák nevében és Orbánt azzal vádolta, hogy életkor szerinti diszkriminációt gyakorol. Németként erre csak a fejemet tudom csóválni. Németország ugyanis az újraegyesítés után minden kommunista NDK-bírát kidobott, a hivatalos nyugdíj-korhatár elérése és átmeneti határozatok nélkül. Az EU egy szót sem szólt. Orbán kíméletesebben lép, mint annak idején a szövetségi kormány"

Alázza magát a HVG?

Érthetetlen, hogy a hetilapnak ez lenne a legfontosabb közlése az olvasók felé az Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi résztvevőjéről. Kitudakolni, megírni, kiemelni a halvány, irányított negatívumot, - ugyanis még nem történt semmi - a legpofátlanabb dolog a világon. Arról nem is beszélve, hogy nem egy bulvárújságról van szó, ahol tömérdek felesleges hulladékot olvashat az ember, hanem egy gazdasági hetilapról. Nyilván mindenki bírálja el saját maga mennyire korrekt a cím és maga a cikk. Én úgy gondolom, ha már ilyen témára vetemedik az újság akkor legalább ne alázza a magyart, mert ez visszaüthet.

MEGJEGYZÉS

Ha a német Rupert Scholz alkotmányjogász erősen vitatja, hogy "antidemokratikus" lenne a magyar Alkotmány, sőt ő inkább példamutatónak nevezi, akkor abban van valami. Főleg ha elolvassuk érveit. Ha ehhez hozzá tesszük a tőzsdeguru Soros György, nemrég az EU-ról alkotott véleményét miszerint az öreg kontinens, hitelezők és adósok viszonyává alakult át, ahol a hitelezők diktálnak, akkor még inkább érthető lesz a magyar kormány gazdaságpolitikája és viszonya az EU-val.

Rupert Scholz német alkotmányjogász szerint az új magyar alkotmány „példamutató”!

Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort megszakítás nélkül kritikák érik, amelyek szerint antidemokratikus alkotmánypolitikát folytat. Ezt cáfolja a német Rupert Scholz alkotmányjogász, a CDU politikusa, egykori német honvédelmi miniszter, aki az új magyar alkotmányt „példamutatónak” minősítette a svájci Die Weltwoche című lap március 14-i számában. Rupert Scholz-cal Roger Köppel beszélgetett, a PolgárPortál a teljes (két oldalas) interjú fordítását közli.


Scholz professzor úr, ön alaposan tanulmányozta az új, múlt év óta hatályos és Magyarország határain túl részben hevesen kritizált alkotmányt. Mi az ön véleménye?

A magyar alkotmány teljes mértékig mintaszerű, modern európai alkotmány. Kiváltképp modern az alapjogok területén. Olyan mértékben igazodik még az európai alapjogok kartájához is, amennyire azt más európai alkotmányoknál még nem tapasztaltam. A demokrácia, a jogállamiság továbbá a szociális állam alapelveit megdönthetetlenül lerögzíti.

Ennek ellenére éppen napjainkban ismét azt olvassuk, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök arra törekszik, hogy önkényuralmi államot hozzon létre. Mit szól ehhez?

Ez képtelenség. Az emberek vakok.

Milyen közel áll ön a magyar kormányhoz? Megfizetik azért, hogy kedvező véleményt mondjon?

Semmi esetre sem. A magyar alkotmánnyal önként és javadalmazás nélkül foglalkozom. Van bizonyos kapcsolatom Magyarországgal, mert apámnak, aki Sztálingrádnál esett el, legjobb barátja egy magyar volt, aki keresztapám lett. Évtizedek óta figyelemmel kísérem ennek az országnak a történelmét. Érdekes módon egyike vagyok azon kevés német alkotmányjogásznak, akik a magyar jogrendszerrel foglalkoznak.

Brüsszelből olyan szemrehányást lehet hallani, hogy Orbán alkotmányával vissza akarna térni a nacionalista röghöz.

A magyar alkotmány preambulumában hitvallás található Magyarország nemzeti identitásáról. Ezen alapul a kritika. Azonban józanul szemlélve egy alkotmányhozás magától értetődő eleme, hogy saját nemzeti identitásra hivatkozik. Pillantson csak bele az amerikai alkotmányba. A magyarok nemzeti identitásuk kinyilvánítása mellett kifejezetten igent mondanak Európa egyesítése mellett. Aki ebből az alkotmányból európaellenes nacionalizmust akar kiolvasni, az vagy nem olvasta az alkotmányt, vagy szándékosan félreértelmezi.

Miben lát jogos kritikát a magyar alkotmánnyal szemben?

Nem látok jogosan kritizálható pontokat. Legfeljebb azt a néha valamelyest snájdig módot lehetne kritizálni, ahogy a magyar kormány bizonyos törvényeket keresztül szeretne vinni. Mindenekelőtt a médiatörvény keltett megütközést. Olyan szemrehányást nyilvánítottak ki, hogy Orbán az újságírókra szájkosarat akar rakni. A magyar alkotmány leszögezi a média függetlenségét. Éppúgy, mint ahogyan minden általunk ismert jogállamban történik. Orbán egy nagyon ambiciózus törvénnyel minden médiát szabályozni akar. Ebben valóban voltak problémás pontok. Ezért ezt a törvényt az alkotmánybíróság is elutasította, majd a törvényhozás helyesbítette. Ez nagyon szépen mutatja, hogy Magyarországon működik az ellenőrzés és ellensúlyozás.

Véleménye szerint akkor miből adódik az a vád, hogy Orbán Magyarországgal önkényuralmi és szélsőjobb irányba tart?

A szélsőjobboldaliság és önkényuralom vádja abszurd. A szembenállás a Fidesz kormánypártnak az utolsó választáson elért egyértelmű győzelmében gyökerezik. A baloldal megsemmisítő vereséget szenvedett, a Fidesz kétharmados többséget ért el. Ezzel a Magyarországon kívüli baloldal nem tudott megbirkózni. Ezért járat le a baloldal egy kifogástalan, demokratikus választást.

A mostani vita, amelyet az újságok kiemelten tárgyalnak, az alkotmánybíróság körül forog. Orbánnak azt róják fel, hogy hatalmát elfogadhatatlan módon kívánja korlátozni. Az ön értelmezése?

Mindenekelőtt két pontot vitatnak. Először is: az alkotmánybíróság csak a demokratikusan jóváhagyott 2012-es alkotmány szerint dönthet. A 2012 előtti jogelvi döntések többé nem érvényesek. Most ezt kritizálják, de a követelés ellentmond annak a jogállami nézetnek, hogy egy alkotmánybíróság nem a hatályos alkotmány felett, hanem alatta áll. Másodszor: Orbán nem szeretné, hogy az alkotmánybíróság azokat az alkotmányi előírásokat, amelyeket a Parlamentben szabályszerűen jóváhagytak, materiálisan alkotmányellenesnek nyilváníthasson. Jogállami szempontból ez is legitim követelés, ugyanolyan alapon: az alkotmánybíróságok az alkotmány hatálya alatt, nem felette állnak.

A német napilap, a Die Welt ezzel a témával kapcsolatban azt írja, hogy Orbán rég letért a szabadság útjáról és többé nem a demokrácia, hanem a „korlátlan hatalom” talaján áll.

Magyarországon a német mintának megfelelő független igazságügy, elkülönített törvényhozási, végrehajtó és bírói tevékenység és alkotmánybíróság van. Németországban a központi alapelveket a 79. cikkely 3. bekezdésének örök érvényű garanciája rögzíti. A magyar alkotmánybíráskodásnak nincs ugyanolyan nagy hatalma mint a németnek. Azonban a német alkotmánybíróság világviszonylatban kivételt képez. A magyar alkotmány is világosan hitet tesz a demokrácia és a jogállam mellett, úgy, hogy a törvényhozó semmi esetre sem döntheti meg az államformát. Hamis a média által szított képzet, hogy Orbán alkotmánybírósági korlátok nélkül uralkodna.

Németországban az állampolgárok például benyújthatnak alkotmányossági panaszokat, ha bizonyos törvények miatt alapjogaik megsértését érzik. Létezik ilyesmi Magyarországon is?

Igen. A legismertebb példa erre a médiatörvény. Ellene panaszt nyújtottak be, mert úgy látták, hogy a sajtószabadság alapjogát sérti. A törvényt végül helyesbítették.

Az alkotmány sok politikai területen alkotmányi szintű, úgynevezett súlyponti törvényeket követel, amelyekhez kétharmados többség kell. Van ennek értelme?

Érdekes újításnak tartom, amelyet a hosszú távú stabilitás szempontjából kell szemlélni. Orbán nyilvánvalóan karókat akar leverni. Ebből a célból bizonyos politikai területeket akarnak meghatározni, amelyeken a törvényhozás demokratikus követelményei magasabbra teszik a lécet. Ilyen gát korlátozza az éppen kormányzó párt hatalmát és arra kényszeríti, hogy a párt határain túlmutató egyetértésre törekedjék bizonyos törvényekkel kapcsolatban. Németországban például kívánatosnak tartanék egy ilyen gátat az atomstop demokratikus szempontból súlyos döntésére vonatkozóan. Szabad-e egy ilyen, súlyos következményekkel járó határozatot egyszerű többséggel áterőszakolni? Vajon nem lenne jobb, ha valamennyire függetlenítenék a gyakran nagyon is pillanatnyi politika törekvéseitől? Ezekben a kérdésekben foglal most állást Magyarország.

Orbánnak mindazonáltal kétharmados többsége van és súlyponti törvényeit át tudja erőszakolni, ami azt a gyanút kelti, hogy most egyszerűen diktatórikusan akar kormányozni és befejezett tények elé akar állítani.

Az igaz, hogy Orbánnak jelenleg elegendő többsége van, de ez megváltozhat a következő választásokon, ha pártja veszítene. Akkor saját törvénye korlátozza. A súlyponti törvények nem a diktatórikus kormányzási szándék szelleméből származnak, inkább a politikával szembeni bizalmatlanság következményei. A kételkedés a demokrácia alapja. Svájcban is kordában tartják a politikát a közvetlen demokrácia rendszerével. Én a magyar súlyponti törvényeket hasonló vélekedés eredményének látom.

Mégis: a jelenlegi helyzetben Orbánnak kétharmados többsége van. Amit most elhatároz, többé nem lehet ugyanolyan viharosan ledönteni.

Ha Orbán diktatórikusan akarna kormányozni, soha nem hozott volna ilyen alkotmányt. Nézze csak a vitatott pontokat. Egyik esetben arról van szó, hogy vegyék be az alkotmányba az állam kötelességeként a hajléktalanokról való gondoskodást. Egy másik súlyponti törvény azokat a magyar diákokat, akik állami ösztöndíjat kaptak, arra kötelezné, hogy utána pár évig Magyarországon dolgozzanak, vagy fizessenek vissza bizonyos pénzösszeget. Ezek nem egy diktátor politikai kezdeményezései. Viszont jó okkal kétségbe vonható az a követelés, hogy a diák- és a hajléktalan törvény egyáltalán bekerüljön az alkotmányba. Fennáll az alkotmány megcsontosodásának veszélye.

Miben látja Orbán motivációját? Miért köti szorosabban az alkotmánybíróságot az új alkotmányhoz? És miért akar súlyponti törvényeivel cövekeket leverni?

Az új alkotmány 2012. január 1. óta van hatályban. Azelőtt Magyarországnak olyan alkotmánya volt, amelyet a kommunisták írtak és a posztkommunisták átvettek. Véleményem szerint Orbán jogos kívánsága, hogy szakítson ezzel a kommunista hagyománnyal és Magyarországot új, jogállami alapra helyezze. A konfliktus abból származik, hogy az igazságügyben még aktív állományban voltak a kommunista idők bírái és államügyészei. Hogy ennek az örökségnek letompítsa az élét, Orbán alkotmányában átmeneti határozatokat fogalmazott meg, amelyeket aztán éppen az alkotmánybíróság támadott meg. Az alkotmány körüli harc Magyarországon megint csak a kommunista múlt és a modern kor küzdelme. Orbán a modern kor irányába akar menni. Az ő érdeme, hogy hazájának modern alkotmányt adott. Ezt egyetlen más egykori keleti-blokk országnak sem sikerült megvalósítani.

Kritika éri Orbánt azért is, mert megkövetelné, hogy a magyar választók a választások előtt minden esetben regisztráltassák magukat.

Óriási visítozás volt az EU részéről, amelyből ön a kettős erkölcsi mércét olvashatja ki. Vessen pillantást Belgiumra. Ott a választóknak nem csupán regisztráltatni kell magukat, hanem választási kötelezettség van. Aki nem választ, annak pénzbüntetést kell fizetni. Senkinek nem jutna eszébe Belgiumot emiatt diktatúrának minősíteni.

Mennyire jogos magyar szempontból az a szemrehányás, hogy az EU túlzottan beavatkozik a magyar alkotmány vitába?

Szerintem a gyanú jogos. Vegyünk egy konkrét példát: Magyarországon olyan átmeneti döntést hoztak, hogy az államügyészeket és bírákat 65 éves korban éppúgy nyugdíjazni kell, mint bárki mást. Nos, ezzel különböző posztkommunista államügyészek és bírák nem értettek egyet, mert a kommunista alkotmány semmilyen nyugdíj korhatárt nem írt elő. Tovább akartak maradni és tiltakoztak az EU-nál. Ezután az EU közbelépett ezen kommunista államügyészek és bírák nevében és Orbánt azzal vádolta, hogy életkor szerinti diszkriminációt gyakorol. Németként erre csak a fejemet tudom csóválni. Németország ugyanis az újraegyesítés után minden kommunista NDK-bírát kidobott, a hivatalos nyugdíj-korhatár elérése és átmeneti határozatok nélkül. Az EU egy szót sem szólt. Orbán kíméletesebben lép, mint annak idején a szövetségi kormány.

ÁKOS - RÉGI JÖVŐ (2013)

Döbbenetes beismerés az IMF-től

Az IMF által javasolt és kőkeményen kikövetelt költségvetési politika nem kezelte, hanem mélyítette a válságot!