A KNKSE tavaszi készülődésénél „új” játékosok is helyet kaptak. Pécsi Tímea – jobb átlövő poszton – Budapestről jött vissza a lányokhoz. Januártól edz együtt a csapattal, közben letett egy államvizsgát is.
- Hogyan kerültél vissza a csapathoz?
- Kiskorom óta Kecskeméten élek, itt is kezdtem el kézilabdázni. Egészen az érettségiig itthon is játszottam, utána viszont úgy hozta az élet, hogy Budapestre kerültem tanulni, így a távolság miatt itt kellett hagynom a csapatot is. Egy évig ugyan kettős igazolással játszottam a KNKSE és a Csömör KSK csapatában egyszerre, de sajnos az egyre fokozódó iskolai követelmények ellehetetlenítették az ingázó életmód folytatását. Tavaly nyáron azonban felkeresett Kalmár Jenő, hogy az idei bajnokság célja az NBI/B osztályba való feljutás, nincs-e lehetőségem ismét a hazai csapatban való játékra. Akkor megegyeztünk, hogy mivel még január végéig Pesten dolgozom, így az őszi szezont semmiképpen nem tudom elvállalni, a tavaszi idényről pedig később egyeztetünk. A későbbi egyeztetések eredménye pedig az lett, hogy ismét a KNKSE színeiben folytatom a játékot.
Foto: Nagy Vivien
- A KNKSE-nél januárban kezdődtek az alapozások. Milyen volt a kezdés, és hogyan érzed most magad a csapatnál?
- Röviden úgy tudnám megfogalmazni, hogy "hazatértem". A csapattársaim nagy részét már ismertem, mivel 8 évig Kecskeméten játszottam, ezért a legtöbbjükkel már voltam is együtt pályán. Nagyon kedvesen fogadtak mind a lányok, mind pedig a vezetőség, így zökkenőmentesen indult számomra a felkészülés. A mai napig tart ez a kellemes, családias hangulat, nagyon jól érzem magam itthon, remélem ez a teljesítményemen is látszani fog. Ezúton is szeretném megköszönni az egész csapatnak a fogadtatást!
- Volt egy sérülésed, mellyel egy évet kihagytál. Mi történt?
- Tavaly januárban felkészülési tornán voltunk a Csömör csapatával, és egy szerencsétlen esés következtében elszakadt a bal térdemben az elülső keresztszalag, így várt rám egy műtét és egy igen hosszú felépülési időszak. Szerencsére nagyon jó kezekbe kerültem, mind az orvosom, mind a gyógytornászom rengeteget foglalkozott velem, a rehabilitáció végére tényleg teljes értékű lett a lábam.
- Már nem zavar?
- Szerencsére abszolút nem zavar, a műtéti hegen és a térdrögzítőn kívül nem érzem, hogy sérült lenne a lábam. Előfordul, hogy gyorsabban elfárad, esetleg fáj, de ez azt hiszem teljesen természetes egy ilyen sérülés után.
- Most fejeztél be egy főiskolát. Hova jártál?
- A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának hallgatója voltam idén januárig. Kereskedelem és marketing alapszakot végeztem, marketingkommunikáció szakiránnyal kiegészítve.
- Ezekben a hetekben több felkészülési tornán is játszik a KNKSE. A hétvégén is pályán voltál. Milyen egy új csapattal élesben játszani.
- Ahogy korábban is írtam, a lányok nagy részével játszottam már együtt, bár tény és való, hogy újra össze kell szoknunk. Az eddigi meccsek alapján azt kell, hogy mondjam, ez nem lesz nehéz. Úgy érzem, hogy a felkészülési időszak végére teljesen hozzá fogok szokni játékostársaimhoz.
- Gondolom, tudod, hogy a csapat célkitűzése az NBI/B. Ennek alapján a tavaszi forduló igen kemény lesz. Te hogyan látod ezt?
- A csapat őszi eredményeit elnézve nem nagyon aggódom. Igaz, hogy nem olyan könnyű megtartani a vezető pozíciót, hiszen a második fordulóban mindenki a "bajnokra" vadászik, ennek ellenére úgy gondolom, hogyha továbbra is ilyen hozzáállással és akarással dolgozik a csapat, akkor a tavaszi félév is hasonló sikereket mutathat, mint az őszi. Őszintén remélem, hogy én is hozzá tudok majd tenni az eredményekhez, és sikerül elérni a célt, amit már mindenki egyként akar, az NBI/B osztályba való feljutást.
Bogdándy - Bogdándi
