2014. március 30.
2014. március 28.
"Visszaszereztük az országot a magyaroknak"
Komoly szerkezetátalakítás, a kétharmadból adódó versenyelőny, biztonságosabb élet, stabilabb gazdaság és családbarát politika jellemzi a kormány 4 éves munkáját.
A miniszterelnökkel Obersovszky Péter beszélgetett a Magyar Televízió
– Mi az, amit sikerült elvégezni? Tehát amit egy fél órában, harminc percben is el tud mondani.
– Először is a jövőnek megvetettük az alapjait. Ezt Alaptörvénynek, illetve alkotmánynak nevezzük. Tehát kijelöltük azokat a kereteket, levertük azokat a cölöpöket, megfogalmaztuk azokat az értékeket, aminek a jegyében el akarjuk rendezni a magyar életet. A második fontos dolog, hogy egy fenyegető gazdasági összeomlástól kellett megmenteni az országot. Görögország nem volt rosszabb helyzetben akkortájt, mint Magyarország. Ránk is várhatott volna az a sors, nekünk is juthatott volna osztályrészül az a sors, mint ami a görögöknek. Ez nem következett be, itt semmilyen összeomlás nem volt. Harmadrészt át kellett alakítani, meg kellett újítani, és újjá kellett szervezni mindent, ami rosszul működött. Márpedig sok minden működött rosszul: az egészségügytől az oktatáson keresztül a gazdaságig, a kis- és középvállalkozások, az adósságkezelés, az adórendszer. Ezeket mind át kellett alakítani. Hát, végül is 2010-ig eltelt húsz év a rendszerváltás óta. Az egy nagy tapasztalat, az egy komoly korszak. Egyötöd évszázad. Tehát tudtuk, hogy mi az, amit ’90-ben akartunk, de nem tudtuk megvalósítani. Már azt is tudtuk, hogy miért nem. Be tudtuk azonosítani az akadályokat, amiket félre kellett tolni. Éreztük a hiányát azoknak a megállapodásoknak, amelyeket az elmúlt húsz évben senki nem tudott megkötni, most mi ezeket megpróbáltuk megkötni. Tehát úgy érzem, hogy fölvértezve, hogy mondjam, történelmi tapasztalatokkal a hátunk mögött vághattunk neki. És ha egy mondatban kell összefoglalnom, akkor azt mondom, hogy visszaszereztük az országot a magyaroknak.
– A családi ezüstöt – másféle értelemben.
– Igen, igen. Nézze...
– ’90-ben mindenki azt várta, hogy a tőke legyen teljesen szabad és korlátlan, és az csodákat fog tenni ebben az országban. 2010-ben Önök azt mondták, hogy ez nem így van Önök szerint. Nem lehet mindent megengedni, nem lehet azt mondani, hogy a tőke abszolút, és akkor ezért harcba is szálltak Európával is meg a világgal is.
– Igen. Azért a mi érvünket erősítette az a körülmény, hogy 2008-ban az a nyugati gazdasági rendszer, ami erre a gondolatra épült, megroggyant. Tehát világos volt, hogy itt egy új világgazdasági korszak kezdődik a Nyugat, de azon belül Európa számára mindenképpen. Tehát ha ugyanazt fogjuk csinálni, ugyanazt fogjuk gondolni a jövőben is, mint a múltban, akkor oda fogunk jutni pontosan, ahova a múltban jutottunk, vagyis újabb pénzügyi, gazdasági válságokhoz. Tehát új utakat kell keresni mindenkinek, egész Európának, azon belül minden államnak, így Magyarországnak is, saját karaktere által kijelölt úton kell járni, a saját testére kell szabni a gazdaságpolitikáját. Ezért nem filozófiai vitákat kell folytatni, hanem egy eredményekkel kecsegtető, konkrét gazdaságpolitikát kell megvalósítani. Ebből lett aztán az arányos adórendszer, ebből lett az államadósság kezelésének az új módja, ebből lett az, hogy az IMF-nek megköszöntük az együttműködést, ebből lett bankadó, innen fordultunk szembe a monopolhelyzetükkel visszaélő, nagy nemzetközi cégekkel, így lett ebből rezsicsökkentés, munkahelyvédelmi akcióterv. Tehát ezek mind új dolgok, mert éreztük, hogy a régi receptekkel már nem lehet főzni.
A miniszterelnökkel Obersovszky Péter beszélgetett a Magyar Televízió
„Az Este” című műsorában.
Részlet a beszélgetésből:
– Mi az, amit sikerült elvégezni? Tehát amit egy fél órában, harminc percben is el tud mondani.
– Először is a jövőnek megvetettük az alapjait. Ezt Alaptörvénynek, illetve alkotmánynak nevezzük. Tehát kijelöltük azokat a kereteket, levertük azokat a cölöpöket, megfogalmaztuk azokat az értékeket, aminek a jegyében el akarjuk rendezni a magyar életet. A második fontos dolog, hogy egy fenyegető gazdasági összeomlástól kellett megmenteni az országot. Görögország nem volt rosszabb helyzetben akkortájt, mint Magyarország. Ránk is várhatott volna az a sors, nekünk is juthatott volna osztályrészül az a sors, mint ami a görögöknek. Ez nem következett be, itt semmilyen összeomlás nem volt. Harmadrészt át kellett alakítani, meg kellett újítani, és újjá kellett szervezni mindent, ami rosszul működött. Márpedig sok minden működött rosszul: az egészségügytől az oktatáson keresztül a gazdaságig, a kis- és középvállalkozások, az adósságkezelés, az adórendszer. Ezeket mind át kellett alakítani. Hát, végül is 2010-ig eltelt húsz év a rendszerváltás óta. Az egy nagy tapasztalat, az egy komoly korszak. Egyötöd évszázad. Tehát tudtuk, hogy mi az, amit ’90-ben akartunk, de nem tudtuk megvalósítani. Már azt is tudtuk, hogy miért nem. Be tudtuk azonosítani az akadályokat, amiket félre kellett tolni. Éreztük a hiányát azoknak a megállapodásoknak, amelyeket az elmúlt húsz évben senki nem tudott megkötni, most mi ezeket megpróbáltuk megkötni. Tehát úgy érzem, hogy fölvértezve, hogy mondjam, történelmi tapasztalatokkal a hátunk mögött vághattunk neki. És ha egy mondatban kell összefoglalnom, akkor azt mondom, hogy visszaszereztük az országot a magyaroknak.
– A családi ezüstöt – másféle értelemben.
– Igen, igen. Nézze...
– ’90-ben mindenki azt várta, hogy a tőke legyen teljesen szabad és korlátlan, és az csodákat fog tenni ebben az országban. 2010-ben Önök azt mondták, hogy ez nem így van Önök szerint. Nem lehet mindent megengedni, nem lehet azt mondani, hogy a tőke abszolút, és akkor ezért harcba is szálltak Európával is meg a világgal is.
– Igen. Azért a mi érvünket erősítette az a körülmény, hogy 2008-ban az a nyugati gazdasági rendszer, ami erre a gondolatra épült, megroggyant. Tehát világos volt, hogy itt egy új világgazdasági korszak kezdődik a Nyugat, de azon belül Európa számára mindenképpen. Tehát ha ugyanazt fogjuk csinálni, ugyanazt fogjuk gondolni a jövőben is, mint a múltban, akkor oda fogunk jutni pontosan, ahova a múltban jutottunk, vagyis újabb pénzügyi, gazdasági válságokhoz. Tehát új utakat kell keresni mindenkinek, egész Európának, azon belül minden államnak, így Magyarországnak is, saját karaktere által kijelölt úton kell járni, a saját testére kell szabni a gazdaságpolitikáját. Ezért nem filozófiai vitákat kell folytatni, hanem egy eredményekkel kecsegtető, konkrét gazdaságpolitikát kell megvalósítani. Ebből lett aztán az arányos adórendszer, ebből lett az államadósság kezelésének az új módja, ebből lett az, hogy az IMF-nek megköszöntük az együttműködést, ebből lett bankadó, innen fordultunk szembe a monopolhelyzetükkel visszaélő, nagy nemzetközi cégekkel, így lett ebből rezsicsökkentés, munkahelyvédelmi akcióterv. Tehát ezek mind új dolgok, mert éreztük, hogy a régi receptekkel már nem lehet főzni.
2014. március 26.
Visszakerültek Magyarországra a Seuso-kincsek
Magyarország visszaszerezte és hazaszállította a felbecsülhetetlen értékű, ókori római eredetű, páratlan Seuso-kincs hét darabját - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán rendkívüli sajtótájékoztatón, a Parlamentben. (Heti Válasz)
A kincs a Krisztus utáni 4. században készült, nagyméretű, összesen 14, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüst edényből áll. A magyar állam most hét darabot szerzett vissza: a vadász-, azaz a Seuso-tálat és a geometrikus tálat, a két geometrikus kancsót, a kézmosó tálat, az illatszeres dobozt és a Dionysos-kancsót, továbbá a kincs 1500 évvel ezelőtti elrejtéséhez használt, rézből készült üstöt.
A kincsek végül a TEK logisztikai segítségével kerültek vissza Magyarországra a múlt hét végén. (MH)
Orbán Viktor a névadó Seuso-tállal Fotó: MTI - Bruzák Noémi
Orbán Viktor miniszterelnök mondata zene volt füleimnek. „Ha a mienk, jobb, ha nálunk van, mintha másnál. Ezért is döntöttünk a hazahozataláról." "Ha egy országnak van ereje és tekintélye, akkor képes visszaszerezni azt, ami az övé."
Persze másoknak ez eszébe se jutott! Próbálkozásaik voltak ugyan a baloldali kormánynak is, de valahol, valamit mindig elszúrtak.
Orbán Viktor vezette kormány pedig újból itt is megmutatta, hogy lehetséges.
Mennyire más értékrend mellett politizálnak!
Mennyire más értékrend mellett politizálnak!
Az értékrendekről:
Minden ország központi bankja hivatásának tartja a műpártolást. Nálunk ez Járai Zsigmond idejében tökéletesen működött, hisz jegybankelnöksége alatt került vissza hazánkba, Csontváry Magányos cédrusa.
Simor András "uralkodása" alatt valahogy ez a nemes cselekedet megszűnt. Ő még az MNB falán lévő festményeket is eltávolíttatta. Meg se említem, hogy Simort ki rakta az MNB élére. (megsúgom: Gyurcsány)
A Matolcsy vezette MNB-nél újra terítékre került a műpártolás. El is indították a műkincs-visszavásárlási programot.
__________________________
Mi történhetett?
Az 1970-es években Polgárdi községben élő Sümegh József körül - akit tanára fertőzött meg a régészettel - bonyolódik az ügy, aki sorkatonai szolgálatának letöltése előtt - 1980 december 20. - egy héttel kimenőt kért, de már nem tér vissza.
A Borbély-pincében találtak rá holtan. Nadrágszíjával felakasztva. Akkor "öngyilkosságot" állapítottak meg.
Később kiderült, - 1993 környékén - hogy bűncselekmény áldozata lett.
Sümegh József valószínű, hogy 1976 környékén találhatta meg a a Seuso kincseket, melyek apróbb darabjait eladogatta. Később rájön, hogy ezek jóval többet is érhetnek. Komolyabb vevőket keresett.
Közben behívták katonának. Sorkatonai szolgálata alatt, annak vége felé félni kezd, üldözési mániája lesz. Vélhetően figyelték, illetve valami gyanús lett neki.
Leszerelése előtt mint máskor is, felkeresi a rejtekhelyet, ismeretlen emberekkel találkozik. Ez lett a veszte.
A Seuso-kincsek pedig rejtélyes, szövevényes úton Angliába vándoroltak.
2014. március 18.
Miért nincs vita
Rendkívül egyszerű a válasz. Vitát olyan emberek folytatnak, főleg országirányítás tekintetében, ahol az érdek, cél ugyan az csak más megközelítésből. Az érdeken és célon országunk nemzettudatos felemelését értem.
Most ez nem létezik. Aki intézményesíti a hazugságot, állampolgári kötelességként veti fel, az nemhogy vitapartnerként nulla, de politikusként is legyalulta magát.
A többit érdemes elolvasni. >>>
Most ez nem létezik. Aki intézményesíti a hazugságot, állampolgári kötelességként veti fel, az nemhogy vitapartnerként nulla, de politikusként is legyalulta magát.
A többit érdemes elolvasni. >>>
Miért nincs vita
2014. március 16.
Miért tartanak az emberek a baloldaltól
Én inkább ezt a címet adtam volna a cikknek. Persze sokan az átélt borzalmak miatt, nyugodtan fogalmazhatnak a félelemmel, mert igazuk van. Soha ne legyen október 23., ne legyenek mesterlövészek a házak tetején, a politika pedig ne a hazugságokkal és a megfélemlítésekkel legyen eredményes.
Az emberek félnek a baloldaltól
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)