Az MSZP elmúlt nyolc-tíz éves története akár belháborúk sokaságával is leírható - például a Hagyó Miklóshoz és a Szekeres Imréhez lojális körök ütközeteivel. A párt mai elnökhelyettesét 2001 decemberében példátlan támadás érte a Fullánk című pletykalap hasábjain (azt firtatván, miből fedezte "a másfél milliós bécsi hajátültetést").
A Szekerest gonosz üzemanyagadalék-kereskedőnek beállító cikk szerzője egy Horn Gyulának címzett "feljelentésből" dolgozott, ami csak azért érdemel említést, mert az ezredfordulótól Hagyó épp az exkormányfő környezetében sertepertélt - mint a Szövetség az Európai Magyarországért nevű szoci mozgalom szóvivője. Ráadásul a Fullánkot kiadó kft. abba a Szent István körúti épületbe volt bejegyezve, ahol a későbbi főpolgármester-helyettes még üzletemberként működött.
Hagyóban ekkorra már megérlelődött a gondolat, hogy a 2002-es választáson szülővárosában, Jászberényben kellene parlamenti képviselő-jelöltséget vállalnia, de a párt öregjei - köztük a Jászság arcaként ismert Szekeres - ellenálltak az akciónak. (Horn titánja végül befutó országos listás hellyel vigasztalódhatott.)
Hagyó Miklós később a budapesti MSZP és a városháza központi alakjává nőtte ki magát, s e minőségeiben különösen fájlalta, hogy 2008-ban a Szekeres Imre-Kiss Péter-tengely favoritjaként ismert Kocsis István ülhetett a BKV vezérigazgatói székébe. (Utóbbi a volt műegyetemi tanítványát tiszteli Kissben, Szekereshez pedig áttételes kapcsolat fűzi: az MSZP elnökhelyettese a Jászok Egyesületében közösen munkálkodik Csányi Sándorral, a Kocsist igazgatósági tagként "foglalkoztató" OTP első emberével.)
Amikor tehát Hagyó tavaly nyáron a nyilvánosság előtt kezdte ekézni a BKV-főnököt - úgy is, mint a Magyar Villa mos Művek (MVM) offshore-ügyletekbe keveredett volt vezérét -, a Szekeres-féle "öreg" MSZP-t is magára húzta. Kocsis visszavágott: áttekintette a 2008-ig regnáló, a főpolgármester-helyettesnek egykor hűséget fogadó BKV-s menedzserek írott örökségét, és a túlárazott tanácsadási-beruházási szerződéseket - kvázi bűnjelként - továbbította a rendőrségre. Miután pedig a Kocsis-előd Balogh Zsolt a Magyar Nemzetben már kegyetlen pénzbehajtóként festette le Hagyót, a politikus felfüggesztette párttagságát - a mentelmi jog azonban a parlamenti ciklus végéig háborítatlanságot biztosít a számára.
A Szekeres-Hagyó-csörtéket közelről figyelő MSZP-s forrásaink egyfajta vissza-visszavágóként értelmezik, hogy februárban a honvédelmi tárcánál is BKV-módszereket lepleztek le a nyomozók. A gyanú szerint a Szekeres vezette minisztérium gazdálkodásáért, illetve a háttérintézmények működtetéséért felelős személyek közül öten alkották azt a bűnszövetséget, amely a katonai beszerzések után kenőpénzt kért a külsős szállítóktól. E maffiahálózattól külön kezelik Szabó János ügyét; a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora állítólag befolyásával üzérkedett, amikor a DHL szállítmányozási társaság biztonsági szolgálatát le akarta cseréltetni egy általa futtatott magáncégre.
Nyilvánvaló: Hagyó Miklós nincs - és az elmúlt hónapokban sem volt - abban a helyzetben, hogy ráküldje a vesztegetési ügyek felderítésére is szakosodott Katonai Biztonsági Hivatalt a honvédelmi szervekre. Valaminek viszont történnie kellett, hiszen a HM-cégeket eddig alig keverték korrupciós esetekbe - noha például a közel 40 milliárd forintos árbevételű Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Zrt.-t katonai informátoraink jó ideje BKV-szerű kifizetőhelyként emlegetik.
Ezt látszik igazolni, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottságának utolsó első titkára, Nagy Imre havi 500 ezer forintos tiszteletdíjat kap a HM EI igazgatósági elnöki posztja után, miközben a nagyobb pénzekkel dolgozó stratégiai állami vállalatok (Magyar Fejlesztési Bank, MVM, Magyar Posta) legfeljebb 180-350 ezret fizetnek elnökeiknek.
A Hír Tv három hete rögzítette, amint a Budapesti Katonai Ügyészség (volt) szóvivője ugyanezt a HM EI-t "gengszterszervezetnek" nevezi, mivel a társaság nyugdíjasokat foglalkoztat vissza, akikre ennek a nyomozóhatóságnak a hatásköre nem terjed ki. Az aktív és a kiszolgált honvédnagyságok szintén pluszpénzszerzésre használják a minisztériumi céghálót: a jelenlegi vezérkari főnök Tömböl László két vállalat tisztségviselőjeként jut havi 287 ezer forinthoz. Elődjei közül Havril András a HM Currus Zrt.-től vehet fel 240 ezret, Deák János nyugállományú vezérezredes pedig a HM Armcom havi 100 ezer forintjára érdemesül.
Szekeres Imrének mindezt elnézte a Gyurcsány-Bajnai-kormány; sőt azt is, hogy az általa felügyelt társaságok - például a vadásztatással is foglalkozó erdőgazdaságok - testületeiben havi 120-200 ezer forintnyi mellékeshez jutnak a politikai hátországát jelentő Jász-Nagykun-Szolnok megye szocialistái (lásd táblázatunkat). Ugyancsak keveseknek szúrta a szemét, hogy a Nagy Imre-féle HM EI Zrt. ingatlanüzemeltetési szerződések sokaságát kötötte (idén már nettó 400 millió forint értékben) azzal a Kipszer-csoporttal, amely az MSZP központi székházát működtető cégben is társtulajdonos. S nem mellékesen: a Magyar Hírlap szerint a most maffia-bűncselekménnyel meggyanúsított Lévai István Attilát, a minisztérium egykori védelemgazdasági vezetőjét már a korábbi években is "visszásságokon" kapták, ám a büntetés akkor annyi volt, hogy Moszkvába küldték véderőattasénak.
Mindezek alapján továbbra sem állíthatjuk, hogy a honvédelmi tárcát érintő nyomozásnak köze van az MSZP-n belüli hatalmi harcokhoz. Az viszont tény, hogy a 2009-ig érinthetetlen Szekeres-birodalom - a BKV-hoz hasonlóan - megrendült. Úgy tudjuk, az ügyészség máris tanúkihallgatásokat foganatosított annak kiderítésére: miként fordulhat elő, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal csak az elmúlt hónapokban tudott felmutatni érdemi eredményt a korrupció leleplezésében?
(Heti Válasz)
Bogdándy - Bogdándi - politika - 2010 választások
Magyarország államadóssága 2002-óta napjainkig 240 százalékkal nőtt!
