Aki ismeri Csehov művét az most annak lényegét, eszenciáját látta a kecskeméti premieren. Nem egyszerű a darab, így az előadás sem a könnyen érthető műfaj közé tartozik. A Legyező fordulatokban gazdag komédiája után, egy elmére ható előadást nézhettünk meg. A darabban tökéletesen kifejlik a csehovi tisztánlátás, mely a korabeli Oroszországban uralkodó tehetetlenséget tárja elénk. E köré tornyosul a történet, de megoldás nincs, mint az eredeti darabban sincs. Itt is az állandó vágyakozás a tartalmas élet után minduntalan előjön, de a gyengeség miatt visszasüllyed a vegetálás világába. A díszlet és a jelmez is ugyan ezt sugallta, ugyanis vegyes, korokat egybemosó világa kiemeli a kisvárosi élet mozzanatait, mely a tespedéssel rajzolódik ki igazán. Valamit tenni kéne az evésen, iváson és az alváson kívül. A jólét melletti tengődésben, a napjainkban is felismerhető párkapcsolati bonyodalmak éleződnek ki igazán, melyben az elvágyódás és a beletörődés egyaránt megtalálható.
A három nővér, három igazi karakter. Érdemes megnézi a darabot!
Már csak azért is, mert az utolsó felvonásban én mintha Audrey Hepburn filigrán alkatát láttam volna megelevenedni, akinek élete során érzelmi kapcsolata ugyan úgy nem alakult jól, mint a Három nővérben Irináé.
Csehov - Három nővér - Katona József Színház - Bogdándy - Bogdándi
